Mi jelent az osztalék?

Ha valaki valamely társaságban tulajdoni részesedéssel rendelkezik, akkor jogosult arra, hogy a társaság adott időszakban elért eredményéből tulajdoni hányadának arányában részesedjék. Ez a részesedés az osztalék, amelyet az adott tulajdoni hányad névértékéhez viszonyítva állapítanak meg. Az osztalék mértékéről a közgyűlés dönt.

Osztalék, vagy bérjövedelem?

A vállalkozások tulajdonosai az adózott eredményből, illetve a szabadon felhasználható eredmény tartalékból osztalékot vehetnek ki. Az osztalékból származó jövedelem kedvezőbben adózik a bérjövedelemnél. Azonban minden eset egyedi, ezért mindig kérje ki adószakértő véleményét.

Osztalék jóváhagyása

A vállalkozások tőkéjének védelmét, fenntartását, továbbá a hitelezők érdekeinek védelmét szolgálja az a szabály, hogy csak hiteles, megbízható információk birtokában, azaz a számviteli törvény szerinti beszámoló elfogadásával egy időben lehetséges az osztalék jóváhagyása, fizetése és csak akkor, ha arra a jegyzett tőkén felüli szabad saját tőke rendelkezésre áll.

Ki fizethet osztalékot?

Törvényi előírás szerint csak meghatározott gazdálkodó szervezetek jogosultak arra, hogy adózott eredményükből osztalékot fizessenek tagjaik, illetve részvényeseik részére. Osztalék fizetésére jogosult például a gazdasági társaság (közkereseti társaság, betéti társaság, közös vállalat, korlátolt felelősségű társaság, részvénytársaság), az egyesülés, a szövetkezet és az erdő birtokossági társulat, míg nem jogosult osztalék fizetésére a közhasznú társaság.

Profit visszatartás

A cégek jogosultak a profit visszatartására, az osztalék fizetés rovására is. Természetesen csak akkor ha ezt előtte a közgyűlés is jóváhagyja. A profit visszatartott részét a cég saját céljaira fordíthatja (tőkeképzés, beruházás, stb.).